A repce kiváló jövedelmezősége miatt az egyik legfontosabb őszi vetésű olajnövény, ugyanakkor a tápelemekre rendkívül igényes kultúra. Egyetlen tápanyag hiánya is drasztikusan csökkentheti a terméshozamot, ezért kulcsfontosságú a hiánytünetek idejében történő felismerése és a célzott beavatkozás. Az alábbiakban összefoglaljuk a leggyakoribb tápanyaghiányokat, azok jellemző tüneteit és várható hatását a terméshozamra.

🟢 Nitrogénhiány (N)

A nitrogén a növekedés motorja. Hiánya esetén a repce jelentősen visszamarad a fejlődésben: a szár rövid és vékony, a gyökér viszont aránytalanul hosszú, oldalgyökerek nélkül. A levelek fakóbbá válnak, a fiatalabbak világosodnak, míg az idősebbek sárgulnak vagy vöröses-lilás árnyalatot vesznek fel. A sárgulás már kora tavasszal jelentkezhet, és később kisebb, fejletlen becőket eredményezhet. Várható termésveszteség: 30–50%

🟣 Foszforhiány (P)

A foszfor hiánya gyorsan megmutatkozik, különösen tömörödött talajokon vagy minimális talajművelésnél. A növények satnyák, száruk vékony, leveleik vöröses-lilás árnyalatúak, amelyek élénkvörösre vagy narancssárgára is válthatnak, majd idő előtt lehullanak. Várható termésveszteség: 10–20%

🔵 Káliumhiány (K)

Káliumhiány esetén először a levelek széle sárgul, majd ez a sárgulás elhalással (nekrózissal) jár. Az érintett növények szára kevésbé ellenálló, hajlamosabb a megdőlésre és idő előtt öregszik. Várható termésveszteség: 5–15%

🟤 Magnéziumhiány (Mg)

A tünetek a levélerek között, de főként az idősebb leveleken jelentkeznek. A színelváltozás a levél belsejéből indul, majd vöröses-barnás elszíneződéssé alakul. Később nekrotikus foltok jelennek meg, a levél kifehéredik és lehullik. A folyamat visszafordíthatatlan. Várható termésveszteség: 15–25%

🟡 Kénhiány (S)

Kénhiány humuszban szegény talajokon, illetve intenzív csapadék után jellemző. Fakó, halványsárga virágok jelzik, amelyek száma is megfogyatkozik. A fejlődő becők gyakran kevés vagy nulla magot tartalmaznak. Várható termésveszteség: 10–20%

🔴 Bórhiány (B)

A bórhiány vöröses elszíneződésként jelentkezik az idősebb levelek szárán. Az oldalgyökerek rövidülnek, a becők fakók, a szár alsó része kiüregesedik, majd elfeketedik. A virágok torzan fejlődnek, a terméskötődés súlyosan sérül. Várható termésveszteség: 5–15%

🟠 Mangánhiány (Mn)

Gyakran meszezés után vagy magas talaj-pH-nál jelentkezik. A levelek sárgulnak, márványozottá válnak, majd a levélerek közötti szövetek elhalnak. Az állomány növekedése elhúzódik, gyenge lesz. Várható termésveszteség: 5–15%

⚫ Kalciumhiány (Ca)

A fiatal leveleken figyelhetjük meg először: a levélszélek sárgulnak, majd szürkésbarnává válnak, a levéllemez összezsugorodik. A csúcshajtások deformáltak, lefelé görbülnek, a virág kocsánya rendellenesen fejlődik. Várható termésveszteség: 15–25%

Gyakorlati tanácsok a megelőzéshez:

🔬 Talajvizsgálat: Minden szezon előtt alapfeltétel, hiszen a tápanyaghiány sokszor már a vetés előtt megelőzhető lenne.

💦 Célzott lombtrágyázás: A megszokott nitorgén és foszfor kijuttatása mellett figyeljünk a mikroelemek (B, Mn, Mg, Ca, S) pótlására is.

🌱 Levélanalízis: Vegetáció közben a növén 4-6 leveles állapotában elvégezhető. Ez segít a rejtett hiányok feltárásában, amikor még nincsenek látható tünetek.

🚜 Kijuttatási technológia: A megfelelő időpontban, jól megválasztott kijuttató eszközzel végzett tápanyagpótlás döntően befolyásolhatja a hatékonyságot.

A repce tápanyagellátásának finomhangolása nemcsak a hozamok növelése miatt lényeges, hanem a jövedelmezőség és a fenntartható gazdálkodás kulcseleme is. A megelőzés itt még csak fél siker, hiszen a korai felismerés és beavatkozás az egész szezon sikerességét garantálhatja.